2017. április 27., csütörtök

A MEGELEVENEDŐ MÚLT (2) Altináj



Írta: Kiss Attila
Kiadó: Móra, 2012
Oldalszám: 320



A gall Asterix és a kelta Merlin nyomdokában született meg Csábán, az ősi magyar mondavilág mesehőse. Mítosz és fantázia, mese és a nomád élet valósága fonódik össze alakjában. A történet a magyar történelem őskorában játszódik, a keszi törzs tagjai között. Főhőse egy Csábán nevű kisfiú, akinek édesapja eladja kedvenc lovát, Altinájt.
A tízéves gyermek a ló keresésére indul, közben találkozik a törzsszövetség más tagjaival, kereskedőkkel, lótolvajokkal, megismeri apja titkokkal teli múltját, és útja során népének legendás alakjai szinte valósággá válnak számára.
A kortárs ifjúsági irodalomban hiánypótló témájú regény a lovas-nomád életformát és az ősi pogány hitvilág elfeledett meséit, mondáit mutatja be a varázsmese és a beavatás-regény ötvözeteként.



A honfoglalás előtt, a törzsszövetség idején, valahol Don és Donyec pusztás vidékén élt a keszi törzs aulokba rendeződve. Az alig hét esztendős Csábán egyik nap egy Altináj névre keresztelt kancacsikót kap apjától, Akkustól.Pár esztendő elteltével a ló, hátán a fiúval, megnyeri az éves Nagy Vásáron rendezett lovas viadalt. Ez nagy dicsőség nemcsak Csábánnak, hanem az egész keszi törzsnek. Öröme azonban nem tarthat soká.
Akkus mindent elkövet annak érdekében, hogy a fia sose váljon harcossá (mint ő, annak idején), hanem megmaradjon bőnek (módosabb nomád gazda). Mivel Altináj győzelme magában hordozza annak veszélyét, hogy fia esetleg akarata ellenére cselekszik, eladja a lovat. Csábán nem nyugszik bele apja döntésébe, elszökik otthonról, hogy megtalálja szeretett lovát, és hazahozza.
Kiss Attila már-már mesebeli, varázslatos világba repít bennünket. A természettel szoros harmóniában élő nép világa ez, akik tisztelik és szeretik környezetüket. Talán, mai szemmel nézve babonásnak mondanánk őket, mert az égi és földi jeleket értelmezve próbálták megfejteni az eljövendőt, illetve ezekhez a jelekhez igazították életüket. idején), hanem megmaradjon bőnek (módosabb nomád gazda). Mivel Altináj győzelme magában hordozza annak veszélyét, hogy fia esetleg akarata ellenére cselekszik, eladja a lovat.
Csábán nem nyugszik bele apja döntésébe, elszökik otthonról, hogy megtalálja szeretett lovát, és hazahozza.

Hitték, hogy több világ létezik, amelyekkel a táltosok tartották a kapcsolatot. Miközben dobjaikat verték, az csodálatos paripává változott és ők azon utaztak a világok között.

Kiss Attila regénye remek alkalom arra, hogy mélyreható bepillantást kapjunk eleink szokásaiba, mindennapi életébe. Akkus családján keresztül reggeltől estig nyomon követhetjük, hogyan dolgozhattak, élhettek az emberek akkoriban; miket játszhattak a gyerekek, és miket a felnőttek.
De feltárul előttünk az akkori „állam” szerkezete is. Megtudhatjuk ki és hogyan irányíthatta a törzsszövetséget, és ki parancsnokolhatott a hadak felett. Megismerhetjük a környező népeket; hogy milyen volt a viszonyuk a dzsetimadzser (hétmagyar) törzsekkel.

Így nem „csak” izgalmas kalandregényt olvashatunk, hanem tanulhatunk egy kicsit a saját történelmünkből. Erre pedig mindenkinek szüksége van, nemzetségétől függetlenül, hiszen e nélkül meglehetősen nehéz boldogulni a mai világban.
Abban a világban, ahol a nemzetek ilyen-olyan szintű egyesülése, együttműködése lenne a cél, és ahol baljós árnyékként tornyosul minden nép fölé a nemzeti öntudat elvesztése.

Azt hiszem addig, amíg az Altnájhoz hasonló művek születnek, nem kell félnünk attól, hogy a különböző nemzetek kultúrái olyan szinten egymásba mosódnának, hogy az az értékes gyökerek elvesztéséhez vezetne.
Számomra pontosan ez volt az egyik legszimpatikusabb a regényben. Valahogy helyre tesz egy kicsit, megmutat egy keveset a múltunkból és ez valamilyen jóleső érzéssel tölti el az embert. Remélem nem csak én vagyok így vele.

 (A bejegyzés megírásában segítségemre volt a http://olvasovanevels.gportal.hu/)

2017. április 25., kedd

A MEGELEVENEDŐ MÚLT (1) Altináj és Medveszív




Az utóbbi évtizedben megélénkült a kereslet, mondhatni a romantika korához mérhető kultusza van a magyarság ősi történelméhez köthető valós vagy fiktív (szak)irodalmaknak, a laikus érdeklődő sokszor nem is tudja eldönteni, kinek higgyen a sok griffes-indás, turulos könyvborítót nézegetve.

A hatás-ellenhatás törvényét figyelembe véve talán a globalizációra adott “ellencsapásként” értékelhető az ősi múlt felé forduló attitűd, mely a sok tudománytalan melléfogás mellett igazi, maradandó értékeket is alkotott. Az irodalomban – sőt a gyermekirodalomban!- is megjelenő múltba nézés ugyanakkor nagyban hozzájárult ahhoz, hogy újra éledezni kezdjen egy sokáig méltatlanul elfeledett műfaj: a történelmi regény.

A történelmi regény a valóság elemeiből építkező, ugyanakkor a tényeket szabadon kezelő, a valóság és fikció elemeit többnyire egybemosó műfaj. Az író a történelmi múlt ismeretében a valós történelmi eseményeket saját képzeletén átszínezve olyan műalkotást hoz létre, mely a hihetőség látszatát kelti: reális és irreális elemek keverednek izgalmas olvasmánnyá, létrehozva egy alternatív valóságot, mely ugyan nem történt meg ebben a formában, mégis a hiteles elemeknek köszönhetően azt a látszatot kelti, mintha megtörtént volna.



Kiss Attila két regényének – Altináj és Medveszív – elbeszélője, aki mesélője, sőt meséjének hőse is egyben az emlékidézés mágikus aktusa során megidézi a hősi múltat, feleleveníti a büszke, bátor hősök emlékét. Az emlékező elbeszélőnek – a szerzővel ellentétben – azonban nem beláthatatlan történelmi távolságot kell átfognia emlékezetében, hiszen csupán egy generáció telt el a honfoglalás óta. A múltidézés ennek a narratív ötletnek köszönhetően olyan sikeres, hogy az olvasó könnyedén belehelyezkedik az elbeszélés cselekményébe, ráadásul a szerző, mint a történelmi kor kiváló ismerője, nagyon pontos, hiteles leírásokkal festi meg a kor díszleteit. Így válik a könyv egyszerre kalandregénnyé és a honfoglaló magyar nép mindennapjait bemutató történelmi tablóvá. 
A két regény hőse a Keszi törzsbeli, Csábán, aki a történet kezdetén csupán hét esztendős, ám öregapjának köszönhetően legalább olyan bölcsességgel bír, mint egy felnőtt harcos. 
A Medveszív végére Csábán felnő, sorsa fölött önálló akarattal bíró, autonóm egyénné válik, aki büszke arra a családra, törzsre, nemzetre, ahova tartozik. Ahhoz azonban, hogy önálló identitásra tegyen szert szükséges a lázadás, az engedetlenség, mely fiatal korából fakadó kalandvágyából és apjától örökölt nyughatatlan természetéből táplálkozik. Bár apja, Akkus elfojtja magában korábbi szerelme iránt érzett érzéseit, és álmait feladva feledi harcos múltját, hogy lótenyésztőként legyen hasznos tagja a törzsnek, a benne dúló lelki harcot sokáig nem tudja leplezni fia előtt. Csábán nemcsak azért lázad apja ellen, mert az kedves lovát, Altinájt eladja, hanem, mert érzi, hogy az Akkus lelkét nyomasztó sötét titok az ő sorsát is befolyásolhatja. 
Az idilli családi harmóniába folyamatosan disszonáns szólamok keverednek, a Gonosz ott leselkedik árnyékként a hősök minden pozitív cselekedetét negatív csapással ellensúlyozza. Míg az Altinájban ez “csupán” lokális problémát okoz, a Medveszívben az egész törzsszövetség (a későbbi magyar nép) létét veszélyezteti. Csábán hűséges segítőtársával, Árikánnal mesebeli vándorútra indul, hogy a gonosz erőivel megküzdve megfordítsa népének sorsát, és tisztára mossa apja nevét.  
Családregény, kalandregény, szerelemi történet? Nehéz lenne beskatulyázni a könyvet, annyi azonban bizonyos, hogy a legkiválóbb történelmi regények, és Kiss Attila könyvei ilyenek, mindhárom elemet tartalmazzák. Jelen esetben: kalandokban, fordulatokban, sőt misztikumban gazdag mesemondás, melyet időről-időre átsző a szerelmi szál, egy törzs, egy család, egy hős sorsába ágyazva, ettől válik lebilincselő olvasmánnyá a két könyv. 
Kiss Attila regényeinek köszönhetően közelebb kerül az olvasó népe múltjához, megismeri a magyarság történelmének dicső korszakát, melyben a szabadság éppolyan fontos erény volt, mint a közösségért való önfeláldozás, a bátor hazafias tett elnyerte jutalmát, a bölcsesség többet számított a talmi okoskodásnál. “Aki megfeledkezik múltjáról, annak jövője sincs” – vallja az idős Csábán, a történelem pedig, sajnos őt igazolja. “A hajdani hősök és szent állatok csak mesealakokként élnek tovább, mégis valahol közöttünk járnak-kelnek azok, akik ismerik őket, akik a múlt parazsát őrizgetik, hátha egyszer újból láng lehet belőle, ami megolvasztja a vasat, s ami mellett megmelegedhetnek az emberek.” 
A történelmi regény esetében a hitelességet firtatni legalább akkora oktalanság, mint arról vitatkozni, hogy vajon Mátyás királynak valóban volt-e aranyszőrű báránya és igazmondó juhásza.

 (A bejegyzés megírásában segítségemre volt a http://olvasovanevels.gportal.hu/)

2017. április 24., hétfő

Április 24. – miről nevezetes?



A kísérleti állatok védelmének világnapja



Valamint Sárkányölő Szent György napja, A rendőrség napja Magyarországon.

A világon évente 100 millió állaton végeznek kísérletet. 63%-ot katonai kísérletekre használják, 31%-on kozmetikai teszteket hajtanak végre, és csak 6%-ot alkalmaznak gyógyszerkísérletre. Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet a laborállatok védelmének fontosságára.
Magyarországon a Szent György nap nagyon fontos ünnep volt. Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak a néphit szerint. Ezen a napon a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki a keresztútra ment, az meg is láthatta őket. Egyes népeknél április 23-ra esik. Szent György római kori katona és keresztény mártír volt, a katonai szentek egyik leghíresebbike. A tizennégy segítőszent egyike, több ország és város védőszentje. Az a keresztény meggyőződés fűződik hozzá, hogy a hit legyőzi a gonoszt minden alakjában. Az állatokat ekkor hajtották ki a téli istállóból a zöldellő mezőre. Ekkor szerződtették a juhászt az állatok mellé. Szent György az oltalmába fogadja a lovagokat, katonákat, parasztokat is. De gyakran kérték közbenjárását kígyómarás, pestis, lepra esetén is.
1992-től a kormány határozata alapján április 24-én ünneplik a rendőrséget hazánkban.

Névnapok: György, Fidél, Debóra.

Ezen a napon született:
  • Huszka Jenő zeneszerző 1875-ben.
  • Jékely Zoltán író, költő 1913-ban.
  • Détári Lajos magyar válogatott és világválogatott labdarúgó 1963-ban.
Ezen a napon hunyt el:
  • Tömörkény István író 1917-ben.
 (Forrás: http://wiki.startlap.hu/aprilis-24-mirol-nevezetes/)

2017. április 23., vasárnap

Könyvajánló

Maszatról mindent!

A sorozat köteteiről - röviden

maszatNosztalgiázz Maszattal, elevenítsük fel együtt a népszerű sorozat történeteit! Hogy miért? Mert végre-végre hamarosan érkezik a legújabb, a nyolcadik kötet, a Maszat a fodrásznál! Addig is számold meg, hogy hány van meg nektek eddig a Maszatokból! Elárulom: összesen 2 piros, 2 narancssárga, 2 türkizkékes és 1 zöld kötetnek kellene lennie a polcodon, ha igazán Nagy Maszat Rajongó vagy. Ebből ki is találhatod, hogy az új kötet zöld lesz! Mert így kerek a világ!
Íme BERG JUDIT ÉS AGÓCS ÍRISZ sorozata, a Maszat:

mj1. Maszat játszik - Ez az első könyv, amiből megismerheted Maszatot! Ahogy minden kötetben, itt is két mese olvasható Maszatról, a kisfiúról, és legjobb barátjáról, Hóchócról. Megtudhatjuk, miért érdemes kölcsönadni a kis piros motort a játszótéren, hogy együtt mászókázni, csúszdázni és homokozni a legjobb! Bújócskázni mindenki szeret, így Maszat és Hóchóc a második mesében a kiskertben kezdik a keresgélést: sárgarépa, tök, paradicsom, petrezselyem és zöldborsó... A mese végére a legkisebbek megismerik a zöldségeket is, és azt is, hogy ki hova bújt el.

masz2. Maszat épít - Ezúttal villamoson utaznak és segítségére sietnek Pötyinek, a bajba jutott játékbabának, aki véletlenül Maszatnál marad. Vigasztalául a kisfiú házat épít neki, kell ennél jobb móka? Később madáretetőt eszkábálnak, hogy a cinkék és rigók ne éhezzenek télen. Csakhogy Tigriske, a szomszéd macska is a közelben settenkedik. Maszat és Hóchóc végül mindenre talál megoldást.

masz3. Maszat alszik - Féltek a sötétben? Az Átamszünet című mesében Maszat és Hóchóc az asztalnál ülve kártyázik. Kint sötét van már - és egyszer csak a szobában is sötét lesz.... Áramszünet van, és Maszat fél a sötétben. Szerencsére ott van vele Hóchóc, aki megmutatja: ilyenkor lehet a legjobb játékokat kitalálni.
Az igazi elalvós mesében pedig Hóchóc akkor is segít, amikor Maszat nem tud elaludni, mert mindig kinyílik a szeme. De ha sorban elmondjuk, mi minden és ki mindenki alszik, talán Maszatnak is sikerül elaludnia. Sőt, még Hóchócnak is. Próbáljátok ki ti is!

dm4. Doktor Maszat - Az egyik legjobb könyv, ha épp betehógek vagytok, és sehogy sem szeretné esetelg bevenni a a gyógyszert. Mert Maszat az első mesében megfázik, csúnyán köhög. Az orvosságot viszont nem szereti. Csakhogy a kis állatok is betegek, és Maszat doktor bácsinak meg kell mutatnia, hogy kell lenyelni az orvosságot! A második történetben Maszat és Misi bebizonyítja, milyen jó móka az esőben sétálni! Csak egy esőkabát és egy pár gumicsizma kell hozzá, és máris nem Maszat és Misi az, aki sétál, hanem két terepjáró... Esőszerető vagy épp esőkergető mese minden időre!

msz5. Maszat számol - 1,2,3, Maszat állandóan és mindent megszámol, hiszen egy építkezésen annyi izgalmas dolog va: daruk, teherautók, markolók,, de az egész világ tele van megszámlálható dolgokkal, számolj vele te is!  A második mesét olvasva pedig talán sok gyereket rá lehet venni a közös takarításra:  Maszat vendégségbe várja barátait, Sárit és Misi, de bizony szörnyű rendetlenség uralkodik a gyerekszobában. Vajon Hóchóc segítségével ki tud takarítani és el tud pakolni mindent, mielőtt a vendégek megérkeznek? A meséből az is kiderül, hogy miért nem kell félni a porszívótól!

mv6. Maszat a vonaton - A Maszat-sorozat hatodik darabja igazi utazós kaland, különösen, ha szeretitek a vonatot, a vonatozást. Maszat most elutazik. Nem is akárhova: a tanyára! Először is jól fel kell pakolni, kis bőrönd, hátizsák, és persze Hóchóc sem maradhat otthon... A pályaudvaron találkoznak Sárival, és felszállnak a vonatra. A vonatozás minden percét kiélvezik, még az unalmasakat, mert azokban is van valami jó! Amikor megérkeznek, bizony van mit felfedezni!  Hiszen itt él a kecske, a tehén, a ló, a macska, és mindet másért tartjuk, másmilyen a kicsinye. Végül fáradtan dőlnek az ágyba a nagy utazók, hogy másnap új kalandok vár­ják majd őket...

masz7. Maszat és a csőtörés  - 5 évvel ezelőtt jelent meg ez a kötet, ahol Maszat Misivel sétálni indul. De vajon miért vizes az utca a ragyogó nyári napsütésben? Csőtörés volt! Mi sem izgalmasabb a munkásoknál, markolóknál, aszfaltozásnál? A két kisfiú csak ámul...  És még az is kiderül, hogy mi mindenre használjuk a folyóvizet. A második történetben Maszat vásárol, sőt, még sütit is süt! Mi is kell hozzá? Tej, tojás... És a végén még a barátainkat is meghívhatjuk! Tartsatok vele, itt a finom Maszat szelet receptje!

Ha pedig játékokra vágytok, akkor kattints ide, mert egy pár egyszerűbb színezőt és két járműkészítő lapot tölthetsz le egy korábbi cikkünkből.

8. HAMAROSAN JÖN, JÖN, JÖN: Maszat a fodrásznál című kötet!!!